Esztétikai Fogászati Szakrendelő  

Röntgen Centrum, 3D Koponya CT
CBCT Multi FOV 16x9, Panoráma RTG
Fogpótlás és  Implantátum Centrum
Fogtechnikai Laboratórium és
CAD-CAM Lézer / Fréz Centrum

ÁNTSZ szakmakód: 1300 

 

 

Fogászati góc

Gócbetegség alatt olyan kórfolyamatot értünk, amelynek során egy adott szerv vagy szervrendszer megbetegedése a szervezet egy távolabbi pontján kialakult fertőzéses eredetű, krónikus gyulladásából származik. A betegséget kiváltó idült gyulladás a góc. Maga a góc az esetek nagy részében tünetmentes, nem fáj, sőt nem is érzékeny. Mivel a gyulladás lassan alakul ki és a folyamat elhúzódó, észre sem vesszük, hogy adott helyen valamilyen kóros elváltozás található.
A gócban felszaporodnak a baktériumok, amelyek a vérpályába kerülve a szervezet csökkent ellenálló képességű területein megtapadnak, és azokat megbetegítik. Számos kutatás bebizonyította, hogy nem feltétel a baktériumok jelenléte, a betegség kialakulásához az is elegendő, ha a kórokozók mérgező (toxikus) termékei érik el a "gyengébb" szöveteket.

Milyen tüneteknél áll fenn gócbetegség gyanúja?
  1. ismeretlen okú ízületi fájdalmak
  2. foltos hajhullás
  3. bőrön jelentkező kiütések
  4. különböző szervek, szervrendszerek hosszú ideje tartó, ismeretlen eredetű megbetegedései
Leggyakrabban előforduló gócok:
  1. a fogak
  2. a mandulák
  3. a középfül
  4. az orr melléküregei (arcüregek)
  5. az epehólyag
  6. a prosztata/petefészek
  7. a vakbél (féregnyúlvány) idült (krónikus) gyulladása
A fog eredetű gócok aránya a legmagasabb a szervezetben. Minden fog szerepelhet gócként, amelyben mély szuvasodás látható, vagy a fogbél idült gyulladása áll fenn. A gyökér körül kialakult elváltozások, a fogágyban maradt betört gyökerek, letört fogak szintén gócként szerepelhetnek. Gócbetegség okozója lehet a fogágyban maradt fog is, amely különböző okok miatt (pl.: nincs elég hely, nem függőlegesen helyezkedik el az állcsontban) nem tud előtörni.
Krónikus ínygyulladás, fogágybetegség is lehet góc. Ezeket fogágyi (parodontális) gócnak nevezzük. Fogágybetegség során a fogak körül mély tasakok képződnek, amelyek rendkívül nehezen tarthatók tisztán. A tasakok mélyén elszaporodó baktériumok a véráramba kerülve távoli szervek megbetegedéseit okozhatják.
Fontos tudnunk azt, hogy nem minden fogászati – fent említett – elváltozás viselkedik gócként! Ezeket a kórfolyamatokat csak akkor tekintjük gócnak, ha a szervezet egyéb területén olyan ismeretlen eredetű betegséget okoznak, amely gócbetegségnek tekinthető.
 
Fogászati góc talaján kialakuló szervi megbetegedések - gócbetegségek:
  1. sokízületi gyulladás
  2. bizonyos szív-és érrendszeri megbetegedések
  3. kötőhártyagyulladás
  4. krónikus vesegyulladás
  5. különféle allergiás folyamatok
  6. gyermekkori asztma
  7. ekcéma
Fogászati góc keresése, diagnosztizálása:
 
Ha valamely betegség kapcsán felmerül fogászati góc jelenlétének gyanúja, akkor a szájüreg alapos átvizsgálása indokolt. Először ellenőrizzük a fogak vitalitását (él-e a foggyökér vagy sem), majd átvizsgáljuk a fogak koronai részét, megtekintjük, megtapintjuk az ínyt, speciális szonda segítségével ellenőrizzük, hogy vannak-e tasakok a fogak és az íny között. A fizikális vizsgálatot digitális röntgenvizsgálat követi, ugyanis számos elváltozást kizárólag röntgenfilmen fedezhetünk fel. pl.: gyökércsúcsi elváltozások, áttörésben visszamaradt fogak (beékelődött bölcsességfogak), egyebek.
 
A fogászati góc kezelése:
 
A lehetőségeknek megfelelően olyan módszert alkalmazunk, amely nem a fog eltávolítását, hanem annak megtartását célozza meg. Ennek érdekében gyökérkezeljük a fogat, megfelelően záró, csúcsigérő gyökértömést készítünk, esetleg sebészileg gyökércsúcs eltávolítást végzünk. Számos esetben előfordul, hogy a konzervatív kezelések ellenére sem sikerül a gócot felszámolni. Ilyenkor a teljes fog eltávolítása javasolt.
A rendszeres fogászati ellenőrzés, az időben és megfelelő módszerekkel kezelt fogak minimálisra csökkentik a fogászati góc kialakulásának esélyeit.
Magyar Deutch