Gyermekfogászat:
A gyermekfogászat a fogorvoslás egy külön komplex területe, ami felöleli a fogászat minden ágát, de azoktól különbözik, ugyanis a gyermekfogászatban nem lehet változatlanul érvényesíteni a felnőtteken alkalmazott kezeléseket. A gyermek nem egy felnőtt kicsiben. A fog-és szájbetegségek kialakulása, lefolyása gyermekkori sajátosságokat mutat, így természetesen a gyógyítás módszerei is mások. A gyermekek fogászati kezelésében első helyen nem a gyógyítás, hanem a megelőzés áll. Éppen ezért nagyon fontos a fogmosás, amit már az első fogak megjelenésével el kell kezdeni, hogy gyermekünknek megszokott, mindennapos rutinná váljon a fogtisztítás. Az iskoláskor előtti időszak szokásai nagymértékben meghatározzák a száj és a fogazat állapotát egész életünkre.
A maradófogak közül az első nagyőrlő (a hatos fog) csírája a 4. magzati hónapban fejlődik ki. Az 5. hónaptól a születést követő első-második hónapig kialakul az összes maradófog telepe (a hetes és nyolcas fog kivételével), és lassan el is kezd meszesedni. A hetes fogak csírája ez első életév táján, míg a nyolcasoké (bölcsességfogak) 4-5 éves korban fejlődik ki.
Először a fogak koronai része fejlődik ki, majd ha a korona teljesen kialakult, elkezdődik a gyökér fejlődése is.
Mivel a fogak fejlődése nem fejeződik be az előtöréssel (a gyökér fejlődésének befejezése az előtörést követően kb. még fél évet vesz igénybe), gyermekeink táplálkozására is fokozott figyelmet kell fordítanunk.
A tejfogak előtörése a 6. és 24. hónap közé tehető, de a folyamatban 1-5 hónap különbség is lehetséges, sőt az is előfordulhat, h gyermek fogakkal születik. Legelőször az alsó metszőfogacskák bújnak elő a 6. hónap táján, utoljára pedig 2-2,5 éves korban a tejfogazat utolsó tagjai, az alsó és felső őrlőfogak.
Előfordulhat, hogy a fogzás megviseli gyermekünket, fokozottabb a nyálképződés, nyugtalan, elesett, sőt akár hőemelkedése lehet. Mindez azért alakul ki, mert a fog az előbújása során nyomja a felette lévő ínyt, így az vörös, duzzadt, gyulladt lehet, ami fájdalommal is járhat. Jellemző viselkedés ilyenkor, h a babák minden mozdíthatót a szájukba vesznek és rágnak. A fogzást kísérő tünetek az előtörést követően maradéktalanul megszűnnek.
Az első maradó fogak - amelyek megjelennek a szájüregben - az első nagyőrlők, a hatos fogak. Ezek a fogak kb. a 6. életévben bújnak elő a tejőrlők mögött, előtörésüket nem előzi meg tejfog kiesése. Éppen ezért sokan azt hiszik, hogy tejfogak, és nem fordítanak kellő figyelmet a tisztításukra és megőrzésükre. Szinte minden esetben ezek az első maradó fogak, amelyeket töméssel kell ellátni. Nagyon fontos, hogy óvjuk, tisztítsuk őket, mert ezek köré épül a fogív többi tagja, ezek biztosítják a rágást a fogváltás alatt, és életünk végéig működésben kellene maradniuk.
A tényleges (látható) fogváltás az alsó metszőkkel folytatódik, majd a felső metszőkkel folytatódik. Általában 8 éves korig alul és felül is áttörtek a maradék metszőfogak (összesen 8 darab). A kisőrlők 9-10 éves korra jelennek meg, majd 10-11 éves korban a metszők és a kisőrlők között megjelennek a maradó szemfogak. Ezzel befejeződik a fogváltás, ugyanis a maradék összesen 8 nagyőrlő (4db hetes és 4 db nyolcas, más néven bölcsességfog) fog előtörését nem előzi meg tejfog elvesztése. A hetesek előtörése 14 éves korra tehető, míg a bölcsességfogak (nyolcasok) áttörése igen változatos időben, általában 17 éves kor után várható. A bölcsességfogak megjelenési idejét a fogsorban rendelkezésre álló hely lényegesen befolyásolja. Sok esetben előfordul, hogy helyhiány miatt az állcsontban rekednek. A fogak fenti előtörési sorrendje átlagos, ettől egyéni eltérés lehetséges. Megfigyelhető, hogy akinél az első tejfogak később jelentkeznek, ott a fogváltás is később zajlik.
Mikor a maradófogak elkezdenek nőni, nyomást gyakorolnak a felettük lévő tejfogakra. A nyomás hatására a tejfoggyökerek elkezdenek felszívódni, és végül már csak az íny tartja a fogat a helyén. Az ilyen tejfog kiesése nem jár fájdalommal (vagy csak minimálissal), és alig-alig vérzik. Sok esetben a gyermekek saját maguknak is el tudják távolítani, máskor étkezés alkalmával esik ki. A tejfog elvesztésével egy időben, vagy kicsit később a feszes íny alól kibújik a maradó fog éle, vagy csücske.
Előfordulhat, hogy az őrlőfogak – elsősorban a bölcsességfogak - nem tudnak teljesen előtörni, felületük egy részét íny takarhatja. Ha az íny a rágás, dörzsölés hatására sem húzódik vissza, a fog és a fogíny között tasak képződhet, amiben pang a nyál és az ételmaradék. Ezt a tasakot nem lehet jól tisztítani, befertőződhet, megduzzadhat, ráharapásra erősen fájdalmassá válhat – ún. pericoronitis, korona körüli gyulladás alakul ki. Ennek ellátása fogorvosi beavatkozást igényel.
Ha a kiesett tejfog után fél-egy éven belül nem jelenik meg a maradó fog, érdemes megvizsgálni az okát. Előfordulhat, hogy helyhiány miatt nem tud előbújni, vagy hiányzik a fogcsíra, de súlyosabb esetben akár valamilyen elhelyezkedési rendellenesség szab határt az előtörésnek (a fog függőleges elhelyezkedés helyett vízszintesen fekszik az állcsontban). Ilyenkor a fog sebészi feltárása indokolt. Egy egyszerű röntgenvizsgálattal az ok könnyen megállapítható. Fogazati rendellenességre kell gondolni akkor is, ha a tejfog túl sokáig a helyén marad, nem cserélődik le maradó foggal. Az okok tisztázása és ellátása fogszabályozó orvosi feladat.
A fogmosás elkezdése nem korhoz kötött. Akkor kell elkezdeni, mikor az első tejfogak megjelennek a szájüregben. Ez az esetek nagy többségében hat hónapos korban történik, ám már a fogak előtörése előtt is érdemes a szájhigiéniát elkezdeni, a csecsemők ínyét megtisztítani, tulajdonképpen áttörölni steril gézzel.
Miután megjelenik a szájban az első fogacska, meglephetjük gyermekünket egy fogkefével. Ez legyen kis fejű és puha. Kezdetben csak rágcsálni fogja, de ez nem baj, a lényeg a rendszeres használat megszokása. Természetesen ilyenkor még a szülő feladata a fogacskák tisztán tartása, vezessük gyermekünk kezét a minél hatékonyabb tisztítás érdekében, és persze járjunk elöl jó példával, hogy lássa, mi is mosunk fogat. Nagyon hatásos lehet, ha együtt tisztítjuk fogainkat, mivel a gyermekeknél igen erős az utánzási hajlam. Nem kell a gyermeket erőszakkal fogmosásra szoktatni, sokkal előnyösebb, ha játszva tanulja meg.
6-7 éves korra a gyermekek kézügyessége már fejlett, maguk mossák a fogukat. Ellenőrizni ekkor is kell őket. Erre a célra plakkfestő tablettákat alkalmazhatunk, melyek gyógyszertárakban, drogériákban könnyen beszerezhetőek.
A tablettával játékosan leellenőrizhető a fogmosás hatékonysága. A plakfestő tablettát fogmosás után szétrágva elszíneződnek a fogak lepedékes területei. Gyermekünk tükörben megnézheti, hogy mely területekre kell fokozottabb figyelmet fordítani.
A tejfogak ápolása elengedhetetlen, hiszen az egészséges tejfogak képezik az egészséges maradó fogak alapját.
Lehetőleg ne kerüljön a gyermek táplálékai közé túl sok édesség. Ez nem azt jelenti, hogy tilos a csokoládé, cukorka, sütemény fogyasztása, mert ami tilos az még "édesebb". Próbáljuk úgy kialakítani gyermekünk táplálkozását, hogy mindig csak a főétkezések után fogyasszon édességet, és ne az étkezések között nassoljon.
Gyermekünk minél több tejet, tejterméket, gyümölcsöt, zöldséget és húst fogyasszon, és mindezeket olyan állapotban, amely rágásra késztet. Kerüljük a pépes, ragacsos ételeket, amelyek nem igényelnek rágást.
Az egészséges táplálkozás nemcsak a fogazat fejlődése, hanem az egész fejlődő szervezet egészsége szempontjából is rendkívül fontos.
Vízszintes mozdulatokat kizárólag! a rágófelszínen alkalmazzunk. A nyelv/szájpadlás, ajak/orca felé néző felszínekről körkörös, illetve le-és felfelé irányuló mozdulatokkal (mindig az íny felől indulva) távolítsuk el a lepedéket.
Ahogy fejlődik gyermekünk kézügyessége, mutassuk meg neki a megfelelő fogmosási technikát. Az alapos szájápolás nem egyszerű dolog, elsajátítása hosszú időt igényel. Legyünk gyermekünkkel nagyon türelmesek. Az iskoláskorú (6éves) gyermeket már meg lehet tanítani a helyes mozdulatokra, önállóan is meg tudja tisztítani fogait. Plakkfestő tablettával le tudjuk ellenőrizni ennek hatékonyságát.
Léteznek gyermekek számára is elektromos fogkefék. Ezek nagyon hatásosak lehetnek, ám tanítsuk meg gyermekünket hagyományos fogkefével is fogat mosni, hiszen kerülhet olyan helyzetbe, ahol nem tudja használni az elektromos fogkefét (pl.: táborozás alkalmával).
Az esti fogmosást soha ne hagyjuk ki, mivel éjszaka csökken a nyáltermelés, ezáltal a nyál nem tudja kifejteni lemosó, tisztító hatását.
Fogmosás után tilos enni, és inni is csak vizet szabad.
Fontos, hogy a fogmosás az élet mindennapi részévé váljon.
A gyermekfogkrémek fluoridtartalma lényegesen kisebb, mint a felnőtt fogkrémeké, ezért nem baj, ha gyermekünk egyszer-egyszer lenyeli a fogkrémet, ám a tubust gondosan zárjuk el, ne tudja megenni, mivel a fluor nagy mennyiségben káros a szervezetre. A kisgyereknek nem szabad felnőtt fogkrémmel fogat mosniuk, mivel az abban levő fluorid koncentráció túl magas.
A fogkefére csak borsónyi mennyiségű gyermekfogkrémet tegyünk. 2-3 éves korban - nagy valószínűséggel – még le fogja nyelni, mivel nem tudja kiköpni, és ízlik is neki. Ez nem jelenthet problémát, de azért igyekezzünk megtanítani, hogy a fogkrémet ki kell köpni, és többször öblítsük is át a szájüreget. Az helytelen szemlélet, hogy a gyermeket nem engedjük fogat mosni, mert nem tudja kiköpni a fogkrémet.
Mindenféle panasz nélkül, teljesen egészséges fogazat esetén is keresse fel gyermekfogorvos kollégánkat egy "ismerkedés" erejéig. Gyermekünk szokja meg, hogy a fogorvosi ellenőrzés is az élet része, és az első élménye ne egy fogfájdalom miatti fogászati kezelés legyen.
A tejfogak szuvasodása az eltérő anatómiai felépítés miatt - a tejfogakban elhelyezkedő pulpakamra jóval tágabb, mint a maradó fogaké, ráadásul csak vékony dentin-és zománcréteg borítja - nagyon gyorsan eléri a fogbelet, és a fog elhal.
Leggyakoribb oka a cukros cumi (nevezik cukros cumi szindrómának is). A tartós cumizás akkor veszélyezteti gyermekeink fogait, ha az üvegben cukros ital, pl.: magas cukortartalmú gyümölcslé, tea van. Ha a magas cukortartalmú ital huzamosabb ideig van a szájában, a szuvas fogak száma ugrásszerűen megnő. Az édes ital nyugtatólag hat gyermekünkre, ám nem szabad engednünk, hogy cukrozott folyadékot tartalmazó cumisüveggel a szájában aludjon el. Bármilyen nehéznek is tűnik, erről le kell szoktatnunk gyermekünket, mivel ez még mindig könnyebb, mint nézni a szenvedését evéskor, illetve látni a fájdalmat, amit a szuvasodás okozott. A rossz fogú gyerek képtelen kiadós rágásra, mely további problémákhoz vezethet.
Tapasztalatok és vizsgálatok alapján elmondható, hogy a tej-és maradófogak szuvasodása között összefüggés figyelhető meg, ez azonban nem szükségszerű. Megfelelő megelőzéssel, alapos és rendszeres fogmosással a szuvas tejfogazatot ép, tökéletesen egészséges mardófogazat válthatja fel.
Barázdazárás: - a gyermekkori fogszuvasodás megelőzésére!
A maradó fogak rágófelszínének, a fogszövet megóvása érdekében történő kezelés a barázdazárás.
Mikor van itt a barázdazárás ideje?
Leginkább 6 éves korban kell figyelnünk, ugyan is ekkor bújik ki az első maradó nagyőrlő fog, majd ezt követi a többi rágófog megjelenése. Általános szabályként megjegyezhető, hogy a fog áttörését követő 6 hónapon belül a fogak barázdáit mindenképpen kezelni kell. A fogak kezelése ózonnal való fertőtlenítést követően barázdazáró anyagokkal történik, amelyet a csücskök közötti mélyedésbe folyatnak bele. A kezelés teljesen fájdalommentes, gyors és rendkívül hatékony. Hathavonta szükség van a fogak kontrollvizsgálatára.
A barázdazárás formái
Általános barázdazárás: az érintett fogak barázdarendszere elszíneződés és szuvasság mentesek.
Kiterjesztett barázdazárás: az érintett fogak barázdarendszerében elszíneződés vagy felszíni szuvasság található. Ilyen esetben szükségessé válik a barázda keskeny feltárása. Ózonkezelést követően a fog dentin rétegét u.n. üvegionomer cementtel töltjük fel, ami kémiailag is rögzül a fogszövethez. Erre rétegezzük a finomszemcsés kompozit tömőanyagot a fog eredeti formájának megfelelően, majd ezt barázdazáró anyaggal fedjük.
Gyermekfogászat
A gyermekfogászat rendkívül fontos szakterülete a fogorvostudományoknak, mivel gyermekkori fogászati állapotunk egész életünkre meghatározhatja fogorvosi látogatásaink gyakoriságát.
Sokan úgy gondolják, hogy a tej fogakat nem kell betömetni, mert azok helyett úgy is nő maradó fog. EZ TÉVHIT!
A szuvas tejfogakból kiinduló gyulladások ráterjedhetnek a maradó fogak csírájára, így azok már az előtt károsodhatnak, mielőtt a szájüregbe jutnának. A tejfogakba olyan tömőanyagból készítünk tömést melyek fluorid felvételre, és leadásra képesek.
Fontos tudni, hogy még a fogváltódás előtt megjelennek a tejfogak mögött az első maradó fogak. Erre különös tekintettel kell lennie minden szülőnek, mert ( ezeket sokan tejfognak nézik) kellő figyelem hiányában mire a többi maradó fog kezd kibújni ezek már szuvasak lesznek.
Az először megjelenő maradó nagyörlő fogakat érdemes barázdazárni. Ez annyit jelent, hogy fúrás nélkül, a fog alapos megtisztítása után egy speciális folyékony tömőanyaggal feltöltjük a mély barázdákat, ezzel könnyebben tisztíthatóvá téve őket.
A gyerekeknél ugyanúgy igaz a fél évenkénti ellenőrzés fontossága, mint felnőtteknél.